Kendra Diamond |
Lana elmondta, hogy mit irt a buszon, Eliza. Hát nem kicsit lepődtem meg, rajta. Nem kell játszania a féltékeny barátnőt, hisz semmi közöm Justinhoz. Szóval, csináljon azt amit akar, nem nagyon érdekel. Remélem hamar el fog telni ez a két hét, mert nem nagyon kezdődött valami jól, és ráadásul az időjárás se kedvez nekünk. Nem tudom melyik tanárunk találta ki - bár szerintem az osztályfőnök - hogy október közepe felé menjünk el kirándulni, egy erdőbe. Hát, a fantáziája csodálatod. Jobb helyet nem tudott volna találni ? Na mindegy is. Lanával a közeli kis tó mellett ültünk a fűben és beszélgettünk. Nem volt kedvünk a többiek közt lenni,és Eliza rinyálását hallgatni.
-Nem, nem járnak. Csak Eliza akarja azt,Justin meg belement. - meséltem barátnőmnek aki csodálkozva figyelte mit mondok.
-De ezt nem érte. - vágott gondolkodó fejet. - Ha Justin ezt nem akarja,és mást szeret,akkor miért megy bele Eliza játékába ? Úgy rángatja azt a srácot mintha a bábja lenne.
-Hiszen az is. De ezt én sem értem. És nem mondta még meg a lánynak. Teljesen olyan ez az egész mint egy rossz álom. A fő gonosz aki ki akarja radírozni a képről az új lányt, hogy az övé legyen szíve választottja. Justin jön ki a egészből szarul. - szomorodtam el.
-De miért nem mondod el neki, hogy mit érzel iránta ? - nézett rám barátnőm.
-Normális vagy ? - akadtam ki. - Én vagyok a hülye picsa,Eliza szeméből aki mindent el akar venni tőle,szerinted ha ez a fülébe jutna ? Én nem akarok harmadik világháborút ! - néztem Lanára, aki bólintott egyet.
Justin Bieber |
-Nem fejezem ! - kiabált ő is. - Megmondtam szépen mit kérek, nem ? Előtted a döntés ! Válassz mit akarsz ! De közlöm, ha rosszul döntesz a kis barátnődnek annyi ! - szűrte ki fogai közt,miközben rám mutatott.
-Most fenyegetsz ? - kérdeztem tőle. Eliza megrázta a fejét.
-Nem csak azt akarom, hogy jól dönts ! Nem tudom mi tetszik neked abba a kis csitribe. - dobta hátra haját. Kezem ökölbe szorult a hátamon futkosott az ideg.
-Rohadtul nem ismered, mindenkit csak ócsárolni tudsz ! Nem tudom miért képzelsz magadról sokat, meg egyáltalán mire. Egy éjszaka volt, nem tudod felfogni a kis agyaddal ? Másra se vagy jó, csak arra hogy a város átmenjen rajtad azt helló ! Senkit nem választok téged aztán meg pláne nem ! - ült ki arcomra egy gigászi fintor.
-Ez az utolsó szavad ? - kérdezte. A feje már vörös volt akár egy paradicsom.
-Miért mi legyen ? Inkább fejezd be és keress mást akit agyonverhetsz meg kitépheted a haját ! - néztem rá.
-Akkor most szépen közlöm a kis ribancoddal, hogy készítse fel magát idegileg, és minél hamarabb kerítsen egy pszichológust ! - mondta, majd elindult a tó felé, közbe Kendra nevét ordibálta. Komolyan ezt be kéne záratni valahova !
Eliza után rohantam, majd alig tízen öt méterre a két lánytól elkaptam a csuklóját, majd visszarántottam. Eliza elveztette az egyensúlyát, és leült megpihenni.
-Normális vagy ? - ordított. Én csak gúnyosan rávigyorogtam. Kendráék hátrafordultak.
-Mit mondtam neked alig egy perccel ezelőtt ? - emeltem fel a hangom. Eliza felállt, majd lendítette a kezét, de elkaptam a csuklóját.
-Eressz el, normális vagy ?
-Kérdeztelek ! - hagytam figyelmen előbbi mondatát.
-Hogy hagyjam békén. - vágta rá egyből.
-És neked ebből mi nem jutott el az agyadig ? - löktem maga mellé a kezét.
-És neked abból, hogy szeretlek ? - sziszegte.
-Szeretsz ? - kezdtem el nevetni. - Te nem szeretsz csak már nincs aki megfektessen. Ez a te bajod ! A féltékenykedést meg örülnék ha abbahagynád, mert senki nem kíváncsi rá !
-Ha csak egy ujjal is hozzáérsz ahhoz a ribanchoz a földalá küldöm ! - mondta.
-Azt próbáld meg ! Na takarodjál vissza a helyedre, és ki ne merjél jönni onnan amíg nem szólnak ! - indítottam meg a ház irányába. Hamarabb kerülök én a diliosztályra ez miatt mint ő. Kendráék felé fordultam, akik nagyokat pislogva néztek. Megráztam a fejem, majd én is Eliza után indultam.
Nagyon meglepődtem Justinon. Nem gondoltam volna, hogy így kiossza Elizát, azt meg pláne nem így fog viselkedni csak mert Liznek nem tetszik a rendszer. Összenéztünk Lanával. Pontosan tudta mire gondolok.
-Mindig is ezt csinálták. Justint egyedül Eliza tudja kihozni így a sodrából ! Egyébként nem szokott így kiakadni semmin. Ez a csaj őstehetség az ilyenekben is. - magyarázta barátnőm.
-Az biztos. Ezt tanítania kellene. - indultam el én a házak felé, csak úgy mint Lana is.
Este 10 óra.
Nem bírok aludni, csak forgolódok, az agyam kattog. Lana mélyen alszik, így nem akarom felkelteni. Kiszálltam az ágyból, majd a bőröndömhöz sétáltam. Elővettem belőle egy hosszú ujjút, telefonom a nadrágom zsebébe tettem, majd belebújtam a tornacipőmbe,és elhagytam a házat. Halkan lementem a lépcsőn,majd ki a házból. Az idő leült, hideg van így kellett a pulcsi. Elindultam az erdőbe. Az egyetlen rémálmom a sötét erdő este, egyedül. De most nem érdekelt, muszáj volt egy kicsit levegőznöm. Pár perc séta után egy alakot véltem felfedezni amint egy vastagabb fatörzsnek dőlve ül a földön. Mivel igen közel voltam az illetőhöz azon voltam, hogy sikítva visszarohanok a házhoz, de nem tettem. Illatáról felismertem. Közelebb mentem, majd leültem mellé
-Miért vagy itt ? - néztem rá mosolyogva. Fejét felém fordította, majd fészkelődni kezdett.
-Elizának vendége van. - mondta. Hangjából az undort, és a gyűlöletet lehetett felfedezni.
-Uhh. - húztam el a szám.
-Kb. És te ?
-Nem tudok aludni. Lanát meg nem akartam felébreszteni. - húztam fel lábam, majd átölelt, és fejem térdemre hajtottam.
-Hát persze. - motyogta halkan.
-Nézd ... - fordultam felé,teljesen így egymással szemben voltunk. - Sajnálom, hogy Elizával állandóan veszekedtek, hogy féltékenykedik. Lana mondta az üzenetet. Nem akartam belerontani semmibe ! - hajtottam le a fejem. Hangom alig hallható volt, ám tudtam, hogy Justin így is minden egyes szavát értette. Fejét felém fordította, majd megrázta. Lábát felhúzta, majd kezét térdén lógatta le hanyagul.
-Nem,te nem csináltál semmit ! Eliza ilyen, nem tudta megérteni, hogy nem csak ő létezik,és nem körülötte forog a világ ! - halkult el hangja. Fejem rá emeltem.
-Kár, hogy ő ezt nem érti meg ! - néztem magam elé. - És beszéltél már a lánnyal ? - emeltem rá tekintetem. Justin megrántotta a vállát.
-Nem volt még rá alkalmam. Mellesleg Elizának nem tetszik az ötlet. De nem érdekel.
-Ezt egyből gondoltam. - húztam el a szám. - Pedig egyszerűbb lenne, ha túlesnél rajta, de ahogy gondolod. - mosolyogtam el magam halványan.
-Azt gondolod ? - kérdezett vissza.
-Persze.
-És ha azt mondja, hogy helló ? - kérdezte.
-Most tényleg ezen aggódsz ? - kezdtem el hangosan nevetni. - Ez nem jellemző rád. - vigyorogtam.
-De vicces. - fake mosoly.
-Nem, de most komolyan. Justin, ne légy nyuszi. - mosolyogtam. Ekkor közelebb csúszott, majd arcom keze közé vette, s megcsókolt. Meglepődtem. Nem is kicsit, de ... visszacsókoltam. Kezem tarkójára csúszott, majd közelebb húztam magamhoz. Belemosolyogtunk csókunkba. De sajnos ez a pillanat sem tartott sokáig, ugyanis levegő hiány miatt elváltunk egymástól. Ajkamba haraptam, míg Justin elmosolyogta magát. Egy hosszú puszit nyomott ajkaimra.
-Na most ki is a nyuszi ? - kérdezte, majd felállt, majd a kezét nyújtotta. Megfogtam, majd felhúzott a földről, és visszamentünk a házba. Az emelten elköszöntünk egymástól, majd bementünk a saját szobánkba. Bebújtam az ágyba, majd hatalmas mosollyal az arcomon aludtam.
Reggel ordibálásra, ébredtem, majd nem sokkal később kicsapódott az ajtó, s Eliza vörös fejét véltem felfedezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése